Az allergia kialakulásának okai

Az allergia kialakulásának okai

Ahhoz, hogy valakinél ténylegesen kialakuljon az allergia, két feltételnek kell teljesülnie.

  1. Szüleitől örökölnie kell azokat a géneket, amik hajlamossá teszik az allergiás betegségekre, bár az esetek 10-15%-ábán a nem allergiás szülőknek is születhet allergiás gyermekük.
  2. Fontos szerepet játszanak a környezeti tényezők, mint például az allergének megjelenése, koncentrációja, allergenitása, azaz, hogy milyen erős az adott allergén -a légszennyezés, a falusi vagy városi környezet, életmód, testsúly, társbetegségek stb.

 

Mit jelent az allergia öröklődése? Hogyan függ össze ez a két feltétel?

Az allergiás betegségek (szénanátha, asztma, csalánkiütés, ödéma, ekcéma, anafilaxia) kialakulását elősegítő genetikai hajlamot atópiának nevezzük. A kutatók számos gént azonosítottak, amik szoros összefüggésben állnak az atópiás hajlammal.

Az allergia multifaktoriális betegség, melyben adott genetikai és környezeti tényezők fennállására és azok kapcsolatára is szükség van a betegség kialakulásához.

Az allergiás hajlam öröklődése nem azt jelenti, hogy például a macskaszőr allergiás édesanyának, macskaszőr allergiás gyermeke lesz, hanem azt, hogy a gyermeknél nagy eséllyel valamilyen allergia fog kialakulni.

 

Miért van egyre több allergiás?

A kérdés megválaszolásához ismernünk kell az immunrendszer működését.

Az immunrendszer feladata, hogy megvédjen minket a kórokozóktól (vírus, baktérium, gomba, parazita). Ezt a feladatot úgy tudja ellátni, hogy felismeri a szervezetbe kerülő anyagokat. A károsnak vélt anyagokat hatástalanítja, majd ártalmatlanítja.

 

Mi kell ahhoz, hogy az immunrendszer helyesen fejlődjön ki?

Amikor egy gyermek megszületik, az immunrendszere leginkább egy olyan tanulásra tervezett számítógéphez hasonlít, aminek van hardvere és szoftvere, de születéskor csak nagyon kevés adat van rá feltöltve. Ahogy telnek az első hónapok, évek, úgy a gyermek kapcsolatba kerül különféle környezeti mikroorganizmusokkal (baktériumokkal, gombákkal, vírusokkal), amik új adatként szolgálnak az immunrendszer számára.

Ennek a folyamatnak köszönhetően az immunrendszer megtanulja, hogy mik azok a külső betolakodók, amik ellen védekezni kell, és mik az ártalmatlan környezeti anyagok (pollenek, állati szőrök, házipor, élelmiszerek stb.). Ha ezek a környezeti adatok helytelenek vagy nem állnak rendelkezésre kellő mennyiségben, akkor az immunrendszer is tévesen fog működni. Az allergiás betegségben az immunrendszer „túlreagálja” az ártalmatlan környezeti anyagokat.

Az allergiás betegek számának növekedését magyarázó legnépszerűbb feltevés az úgynevezett higiénia hipotézis. Az elnevezés a túlzott tisztaságra utal.

A higiénia hipotézis abból a megfigyelésből ered, hogy a fejlettebb országok nagyvárosaiban és ott, ahol kevés a gyermek, sokkal több az allergiás, mint a vidéki falvakban és a nagy családokban. Ezt azzal magyarázzák, hogy a csecsemők és kisgyerekek nincsenek kitéve olyan környezeti mikroorganizmusoknak – túl tiszta a környezetük – amik segítik az immunrendszer fejlődését, tanulását. Mivel az immunrendszer nem találkozik kellő mennyiségű és változatú mikroorganizmussal, így nem áll majd rendelkezésére elég adat és tévesen fog működni. Feltételezhető, hogy az immunrendszer teljesen veszélytelen anyagok ellen fordul, mint a parlagfű, a macskaszőr vagy éppen a háziporatka. A problémát tetézi a rossz városi levegő, a családon belüli dohányzás, a korlátozott szabadtéri lehetőségek, az antibiotikumok helytelen használata és a táplálkozási szokások megváltozása.

 

A terhesség és az allergia kialakulása

A terhesség körülményei, illetve a csecsemőkor is igen meghatározóak az allergia kialakulásában, számos adat utal arra, hogy az allergénekre adott immunválasz már a születés előtt elkezdődik. A terhesség alatt elszenvedett érzelmi stressz, trauma vagy a dohányzás megnöveli az allergia kialakulásának kockázatát. Egy másik rizikótényező, ha a gyermek császármetszéssel jön világra. Ennek feltételezett oka, hogy nem természetes úton, a szülőcsatornán, hanem császármetszéssel született gyermekek bélflórája nem alakul ki megfelelően, ami negatívan befolyásolja az immunrendszert. Szintén kockázatot jelent, ha a terhesség alatt az édesanyának antibiotikumot kellett szednie, vagy ha az anyatejes táplálásra nincs lehetőség. A csecsemők túldiétáztatása, az allergén tartalmú ételek késleltetett bevezetése is kockázatot jelent a későbbi allergia kialakulására.

 

Mit tudunk tenni?

Különböző megelőzési stratégiák léteznek, amik segíthetnek az allergia kialakulási kockázatának csökkentésében.

A terhesség alatti diétának nincs allergiát megelőző hatása.

Megelőző hatású viszont a csecsemő 6 hónapos korig történő anyatejes táplálása és az új irányelvek alapján történő korai allergén hozzátáplálás a szoptatás fenntartása mellett. Kisgyermekkorban pedig fontos a kiegyensúlyozott étkezés, a szabadtéri időtöltés és a sport.

Az allergiának létezik olyan kezelése is, ami a betegség okát szünteti meg.

Ez az allergén immunterápia, amiről itt olvashat bővebben.

Hogyan tudhatja meg, mire allergiás Ön vagy gyermeke?

Az allergiavizsgálatokról itt tudhat meg többet.

Ezt a fejezetet egészségügyi szakember írta és allergológus szakorvos lektorálta.


Forrás:
https://www.eaaci.org/documents/EAACI_Advocacy_Manifesto.pdf
https://www.webbeteg.hu/cikkek/allergia/103/allergia-egyre-tobb-beteg-van
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2762209/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4966430/
Icons made by Freepik from www.flaticon.com