Az allergiás reakció szereplői és típusai

Az allergiás reakció szereplői és típusai

Az allergiás reakció az immunrendszerünk védekezése során alakul ki. Hogy pontosan megismerhesse ezt a folyamatot először ismerjük meg a szereplőit.

Allergén: Olyan fehérjetermészetű anyag, ami allergiás reakciót vált ki. Az allergénekről bővebben itt olvashat.

Immunglobulin E (IgE): Az allergiás reakció kialakulásában fontos szerepet játszó antitestek (ellenanyagok). Az antitest egy olyan fehérjemolekula, amit a szervezet azért termel, hogy felismerje és semlegesítse a szervezetbe kerülő idegen anyagokat (pl.: vírusok, baktériumok). Egy allergiás ember szervezete az allergénekkel szemben is jellegzetes antitesteket termel.

Hízósejt: Az immunrendszer működéséhez kapcsolódó sejt, ami képes megkötni az allergént felismerő IgE antitesteket. Az allergént kötő IgE antitestek hatására a hízósejtek hisztamint és más gyulladásos reakciót kiváltó vegyületet szabadítanak fel. A legtöbb hízósejt a bőrben, a tüdőben, illetve az emésztőcsatorna kötőszövetes részeiben található.

Hisztamin: Egy olyan vegyület, amit a hízósejtek tárolnak és az allergiás reakció során felszabadítanak. A hisztamin az allergiás, gyulladásos tünetek egyik fő okozója. A hisztamin kitágítja az ereket, megnöveli áteresztőképességüket, illetve stimulálja az idegvégződéseket. Ez pedig kipirosodást, duzzadást (ödéma) és viszketést okoz.

Példa: Ha Ön allergiás a nyírfapollenre (vagyis a nyírfa virágporára), akkor az Ön vérében nyírfapollen ellen termelt IgE antitestek találhatók. Amikor bekerül a szervezetébe a nyírfapollen, akkor a vérében keringő IgE antitestek felismerik az allergént, és hozzákötődnek. A nyírfapollent kötő IgE antitest pedig hozzácsatlakozik a hízósejt felszínéhez. Ennek hatására a hízósejtek hisztamint és más vegyületeket szabadítanak fel, ami gyulladást okoz: a bőr kipirosodását, viszketést vagy például az orrnyálkahártya duzzadását, ami orrdugulást okozhat.

Az allergiás reakció két fázisban jön létre

  1. A szervezet érzékenyítése (szenzitizációs fázis): Ebben a fázisban az immunrendszer elkezd reagálni az allergénekkel szemben. Ekkor még nem jelennek meg az allergiára jellemző tünetek, de a szervezet már előállította az allergén elleni IgE antitesteket, amelyek már vérből kimutathatók.
  2. Tüneti fázis: Amikor megjelennek az allergiás tünetek.

Minden allergiás betegnél egyedi, hogy az allergiás tünetek megjelenéséhez mennyi és milyen allergén szükséges. Amíg a tünetek nem jelennek meg, de szervezetében már kimutatható az allergia akkor szenzitizációról vagyis érzékenységről beszélünk, a tünetek megjelenésekor pedig allergiáról.

Az allergiás reakciók típusai

Az allergiás reakciónak alapvetően négy típusából (azonnali, citotoxikus, immunkomlex, késői típusú) most kettőt mutatunk be:

  1. Azonnali túlérzékenységi reakció: Ezt a reakciót nevezzük általánosan allergiának. Az azonnali reakció az allergén hatására percek alatt létrejön. Ebben az esetben az immunrendszer azonnal antitestet, IgE-t termel, elindul a fent említett folyamat és kialakulnak az allergiára jellemző tünetek, mint például az orrdugulás, viszketés. Az allergiának ezt a típusát prick teszttel vagy vérvizsgálattal állapítják meg.
  2. Késői típusú túlérzékenységi reakció: Ez a reakció jóval lassabban jön létre (24-48 óra) és az IgE antitestek helyett az immunrendszer más sejtjei ismerik fel az allergént és indítják el a gyulladásos allergiás reakciót. Ez a folyamat áll például az ekcémamögött. A késleltetett túlérzékenységi reakciót például epicutan teszttel diagnosztizálják, ami a bőrrel érintkező kontakt anyagokkal szembeni érzékenységet vagy allergiát mutatja ki.

Részletesen az allergiavizsgálatokról, itt olvashat.

Ezt a fejezetet egészségügyi szakember írta és allergológus szakorvos lektorálta.