Szerző: Dr. Csáki Csilla, 2021.03.31.
Gyakorlati útmutató allergológus kollégáknak a parlagfű szezon optimális előkészítése érdekében.
2015-től Magyarországon is elérhető a molekuláris, vagyis komponens alapú allergia diagnosztika (CRD: component resolved diagnostics). Ezzel a vizsgálattal az allergiás egyénről pontosan megállapitható, hogy az adott allergén, pl. parlagfű, fekete üröm, pázsitfű melyik fehérjekomponensére allergiás.
Miért fontos ez?
Tudjuk, hogy az alkalmazott subcutan és sublingualis immunterápiás készítmények az adott allergénféleség (l. poratka, parlagfű, üröm) szempontjából a leggyakrabban tüneteket okozó, un. major, fő allergéneket tartalmazzák nagy koncentrációban, míg a keresztreaktiv, un. minor komponenseket kevésbé vagy alig. Ha valaki például a parlagfű valamely minor komponensre allergiás, akkor az ő esetében az allergén immunterápia aligha lesz hatásos.
Vegyük például a hazánkban legerősebb allergiaszezont, az augusztus-szeptemberi időszakot. Az ebben a periódusban erős tünetekkel jelentkező páciensek allergiavizsgálata Prick tesztben és hagyományos IgE allergiapanelekben is leginkább fekete üröm, parlagfű, emellett pázsitfű esetleg még Alternaria penészgomba pozitivitásokat fog mutatni.
Milyen immunterápiát indítsunk? Automatikusan a parlagfüvet, a tüneti napló és pollenszezon alapján?
A parlagfű és a fekete üröm egymással, de a pázsitfüvekkel is keresztreaktivak, ez azt jelenti, hogy lehetséges, hogy a páciens valójában csak az egyik növényre szenzibilizált, de a tesztekben a másikra is pozitív reakciót mutat. Az is gyakran előfordul, hogy bár a parlagfűre is allergiás, de késő nyári-kora őszi tünetei jelenetős részét a penészgomba okozza. Ebben az esetben bár javulni fognak a tünetei parlagfű immunterápia mellett, de lehet, hogy a javulás mértéke nem lesz kielégítő a páciens számára, nem fogja a kezelést kellően hatásosként megélni.
A molekuláris allergiavizsgálattal megállapítjuk tehát:
Konkrét példa, több lehetséges molekuláris kimenetellel:
43 éves ffi páciens, erős allergiás tünetek a késő nyári-kora őszi időszakban
Prick: pázsitfű: 3/6 mm, parlagfü:10/15 mm, üröm:10/15 mm, Alternaria:8/10 mm, nyírfa: 3/5mm, poratka: neg., hisztamin: 3/8 mm
Spec IgE: 5-fű: 15 IU/ml, parlagfű: 57 IU/ml, üröm: 75 IU/ml, Alternaria: 15 IU/ml, nyírfa: 5 IU/ml, poratka: 3 IU/ml
Molekuláris vizsgálat (ImmunoCAP) 1. variáció:
Amb a1: 85 kUA/ml
Art v1: 5 kUA/ml
Art v3 (LTP keresztallergén): 45 kUA/ml
Alt a 1: 25 kUA/ml
Ebben az esetben: parlagfű kezdés, később Alternaria mellé
Molekuláris vizsgálat (ImmunoCAP) 2. variáció:
Amb a1: 85
Art v1: 65
Art v3: 5
Alt a1: 25
Ebben az esetben érdemes parlagfű-üröm keverékkel kezdeni és később hozzáadni az Alternariát
Molekuláris vizsgálat (ImmunoCAP) 3. variáció:
Amb a1: 85
Art v1:5
Art v3: 45
Alt a 1: 100
Ebben az esetben párhuzamos parlagfű és Alternaria indítást javasolnék.
Kiegészíthetjük a molekuláris vizsgálatot a teljes kép érdekében pázsitfű és nyírfa allergénekkel, de a páciens induló immunterápiáját 3-4 komponens vizsgálatával pontosan meg tudjuk határozni és azt is, érdemes-e az Alternariát hozzátenni a kezeléséhez.
A legpontosabb molekuláris diagnosztikai módszer az ImmunoCAP, ugyanis itt kvantitativ mérés készül, az egyes fehérjekomponensek elleni specifikus IgE pontos meghatározásra kerül, igy a kapott értékek a későbbiekben is összehasonlíthatóak és követhetőek lesznek. Más módszerek (pl. Immunoblot, ALEX multiplex teszt) esetében becsült, hozzávetőleges számértékeket kapunk, mely alkalmanként függ pl. a páciens szérumában található egyéb immunglobulinok szintjétől, azok változásától pl. egy vírusfertőzés kapcsán.
Újabb irodalmi közlések szerint a komponens alapú allergiavizsgálat elvégzése az immunterápiás kezelést megelőzően, a betegek igen magas, akár 25-50 (!) százalékában módosíthatja a hagyományos allergiavizsgálatok (Prick és /vagy kivonat alapú spec IgE) alapján kiválasztott immunterápiát. A legújabb immunterápiás ajánlások kifejezetten javasolják légúti allergia immunterápiás kezelése előtt legalább a főbb, gyanúba vett komponensekre elvégzett célzott vizsgálatot. Igy tehetjük a kezelésünket személyre szabottá és a lehető leghatékonyabbá.
Források:
1. Stringari G, Tripodi S, Caffarelli C et al: The effect of component-resolved diagnosis on specific immunotherapy prescription in children with hay fever. J Allergy Clin Immunol 2014, 134(1), 75-81
2. Sastre J, Landivar ME, Ruiz-Garcia M et al: How molecular diagnosis can change allergen-specific immunotherapy prescription in a complex pollen area. Allergy 2012, 67, 709-711
A cikk szerzője:
Dr. Csáki Csilla
gyermekorvos, allergológus és klinikai immunológus szakorvos
A doktornő állandó szerzője és szakértője több egészségügyi és életmóddal foglalkozó internetes portálnak, TV-csatornának és folyóiratnak.
